A bélflóra jelentősége az immunrendszer szempontjából

A bélflóra, azaz a bélrendszerben élő mikroorganizmusok ökoszisztémája fontos szerepet tölt be az emberi egészség számos területén.

A bélflóra mikrobák széles körét tartalmazza – baktériumokat, gombákat, élesztőgombákat és archeákat, – és számos előnyös funkcióval rendelkezik az emésztés elősegítésétől az immunfunkció támogatásáig.

Becslések szerint az immunrendszer akár 70-80 százaléka a belekben található. Ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a nyelés révén a gyomor-bélrendszer a kórokozó mikroorganizmusok legfőbb belépési kapuja. Beleink nap, mint nap telítődnek külső mikroorganizmusokkal, például élesztőgombákkal, baktériumokkal és vírusokkal, amelyek veszélyeztethetik egészségünket.

A beleken belül található egy sejtréteg, amely határt képez a szervezet és az ártalmas mikroorganizmusok között, ezt nevezzük bélflórának. E réteg szerepe, hogy átengedje a hasznos tápanyagokat, viszont megakadályozza a káros organizmusok behatolását a véráramba. Lényegét tekintve ez a hámréteg mindig „őrségben áll”, figyeli a veszélyes patogéneket, miközben ügyel arra, hogy ne akadályozza meg a hasznos tápanyagok átjutását, és ne semmisítse meg azokat. Amikor az immunrendszer túlzott mértékben reagál, autoimmun betegségek, például gyulladásos bélbetegségek kialakulását idézheti elő.

 

A jótékony baktériumok és az immunfunkció

A bélflóra jótékony baktériumai serkenthetik a határréteg-funkciót, fokozzák a védő nyálkaréteg termelődését, illetve szabályozzák az immunválasz jelátviteli útvonalait. A bél jótékony baktériumai további egészségvédő hatást fejtenek ki azáltal, hogy a legfontosabb tápanyagokat a kórokozók elől felhasználják, így azok már nem képesek tovább szaporodni. Vagy az ártalmas baktériumok számára toxikus anyagokat termelnek, így gátolva azokat.

 

Kisgyermekek és az immunrendszer

A bél jótékony baktériumai, különösen a bifidobaktériumok létfontosságú szerepet töltenek be a kisgyermekeknél, mivel elősegítik az immunrendszer fejlődését és érését. Az allergiák az immunrendszer ártalmatlan ingerekre adott túlzott reakciója következtében alakulnak ki. A Földön jelenleg a népesség mintegy 20 százaléka szenved valamilyen allergiás rendellenességtől, és úgy tűnik, ez az arány egyre nő. Az Egyesült Államokban 1980 és 2000 között 50 százalékkal nőtt a gyermekkori asztma gyakorisága. Felvetették, hogy a bélflóra kora gyermekkori felborulása az allergiás betegségek gyakoriságának növekedését eredményezi gyermekkorban. Feltételezik, hogy az iparosodott országokban élő gyermekek beleiben kevesebb lactobacillus és bifidobaktérium van, mint az allergiás rendellenességektől kevésbé sújtott kevésbé fejlett országokban élő gyermekek beleiben.

 


Irodalom:

Ursell L, et al. Nutr Rev. 2012;70(1):S38-S44
Ciorba MA. Clin Gastroent Hepatol. 2012;10:960-968
Vighi G, et al. Clin and Exper Immunol. 2008;53(1):3-6
Tanoue T, Umesaki Y and Honda K. Gut Microbes. 2010:1:4;224-233
Harvard Health. ‘A Promising New Approach to Autoimmune Diseases.’ Available at: http://hms.harvard.edu/news/promising-new-approach-autoimmune-diseases-6-2-11. Accessed July 2016
Thomas C & Versalovic J. Gut Microbes. 2010;1(3);148-163
Travers M, et al. J Parasitology Res. 2011, Art.ID 610769. doi:10.1155/2011/610769
Houghteling PD & Walker WA. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2015;60(3):294-307
Michail S. All, Asth & Clin Immunol. 2009;5:5.DOI: 10.1186/1710-1492-5-5
Azad M, et al. BMJ. 2013;347:f6471